| micolor.pdf |
Leírás a Micolor bővítésről.
PDF formátumban olvasható rövid cikk a Micolor tulajdonságairól,
a Szuper Bitletből.
(Az itt olvasható példaprogram az első változathoz tartozik.) |
| micolor.txt |
Információk a Micolor bővítésről.
Text formátumban összeállított adatok a Micolor programozásáról.
(Kollár Zoltán által visszafejtett információk.) |
| gpack2.cas |
Meghajtó (driver) program a Micolorhoz.
Azoknak a parancsoknak a használatát
teszi lehetővé, amelyeket a következő demo programok is használnak
(pont, egyenes, kör rajzolása, területfeltöltés, karaktergenerátor,
különféle dőlésszögű szövegek, nagyítás). Ez már a továbbfejlesztett
programcsomag.
SYSTEM programként tölthető be GPACK2 néven, indítás a / jellel. |
| gpack2-demo.cas |
Demo program a Micolorhoz.
Ez a BASIC program a fenti GPACK2 meghajtó
betöltése után tölthető be és futtatható.
|
| gpack2-demo2.cas |
Logo program a Micolorhoz.
Egy másik demo program, ami egy Logo
implementáció. A fenti GPACK2 meghajtó betöltése után tölthető be
és futtatható BASIC program.
|
| kisgp-gpack2.cas |
A GPACK2 meghajtó program módosított
változata.
Egyelőre nem tudjuk, miért és hatásában
miben különbözik a fenti GPACK2 meghajtótól.
SYSTEM programként tölthető be KISGP néven, indítás a / jellel. |
| micdemo.cas |
Demo program a Micolorhoz.
Ez a BASIC program a Real-80 Micolor
emulációjához készült egyik teszt. A GPACK2 meghajtó után tölthető
be és futtatható.
(Kollár Zoltán programja.) |
| cross.cmd crossfire_source_v1.1b.zip |
Crossfire játék.
Színes, hangos játék a HT-1080Z-re!
A Real-80 emulátorral futtatható vadonatúj játék Kollár Zoltán munkája.
Egy képernyőkép a főoldalon és itt található! Letölthető a játék forrása is! |
A Lowe Electronics cég által 1981-től gyártott LE18 nagyfelbontású grafikus bővítés a HT-1080Z eredetijének (Video Genie I) német és angol változatához készült, de az interfészek azonossága alapján a HT-hez is használható volt. A HT bővítőportjára lehetett csatlakoztatni (valamint néhány kiegészítő kábelt is be kellett forrasztani). Magyarországi elterjedéséről nincsenek pontos információink.
A bővítés 384x192 pontos, de nem színes, nagyfelbontású grafikát tett lehetővé. A meghajtó program által biztosított parancsok a HREN és HROFF (nagyfelbontású grafikus képernyő engedélyezése és tiltása), a CLR (képtörlés), a REV (invertálás), a PLOT (pontrajzolás), a VECT (vonalrajzolás), a FILL (területkitöltés), a HOLD és DISP (6x12-es karakter eltárolás és megjelenítés) valamint a VIEW (pont vizsgálat).
Mind a Real-80 emulátor, mind a HT1080Z emulátor támogatja az LE18 bővítést.
| Video Genie HIRES |
Leírások az LE18 bővítésről (külső web lap).
PDF és text formátumban olvasható a használati utasítás
és az összeszerelési utasítás, valamint érdekes ábrák is láthatók.
|
| hires.cas |
Meghajtó (driver) program az LE18-hoz.
Azoknak a parancsoknak a használatát
teszi lehetővé, amelyeket a következő demo program is használ.
SYSTEM programként tölthető be HIRES néven, indítás a / jellel. |
| sphere.cas |
Demo program az LE18-hoz.
Ez a BASIC program a fenti HIRES meghajtó
betöltése után tölthető be és futtatható.
|
Sz. Lukács János készítette azt a relés vezérlőegységet, amit a 8 bites I/O portra lehetett kapcsolni és OUT illetve INP utasításokkal BASIC-ből vezérelni. Az output porton egy-egy tranzisztorral meghajtva 8 relé helyezkedett el, amelyek egy külső tápegység 5V-ra szabályozott feszültségét vagy a földpontot tudták az egység kimeneteire kapcsolni.
 |
 |
|
Képek a relés vezérlőről (rákattintva nagyíthatók) |
|
Ezzel a relés vezérlőegységgel lehetett egy távirányítható játék bulldózert vezérelni. Ehhez a (vezetékes) távirányító helyett a relés vezérlő kimeneteit kellett a belső motorok pólusaira kapcsolni. Az illesztés csatlakozója az alábbi harmadik képen látszik.
 |
 |
 |
|
Képek a bulldózerről (rákattintva nagyíthatók) |
||
A bulldózeren 6 féle mozgás vezérelhető: Mozgás előre-hátra, rakodólapát felemelés-leengedés, rakodólapát döntés előre-hátra. Ehhez a vezérlőből 6 relét kellett felhasználni a 3 motorhoz (forgásirány váltás a motor pólusainak cseréjével történik). A kormányzás a számítógépről sajnos nem volt megoldható, mert azt az eredeti távirányító sem motor vezérlésével, hanem egy kormány tekerése során drót mozgatásával végezte.
 |
|
Kép az összeállított rendszerről |
| bulli2.cas |
A bulldózer vezérlő programja.
A demo során a bulldózer egy három szakaszból álló
összetett mozgássorozatot hajt végre. Eredetileg egy játék építőelemet
rakodott a bulldózer.
|
Sz. Lukács János fejlesztése a feleltető (pontosabban tudásfelmérő) rendszer, amely képes több tanuló tesztkérdésekre adott válaszait begyűjteni és kiértékelni.
A rendszer a HT 8 bites I/O portjára valamint a magnó interfészre kapcsolódik. A magnó interfészről vezérelt távirányítható diavetítő segítségével kivetíti a teszt kérdéseket. A helyes választ a tanulók többállású kapcsolók segítésével jelölik meg. Ezek állását az I/O porton keresztül begyűjti a HT, majd kiértékeli a válaszokat, azaz összesíti tanulónként a jó eredményeket.
 |
 |
|
Képek a tudásfelmérő rendszerről (rákattintva nagyíthatók) |
|
Az első képen a csatlakozók láthatók, balról
jobbra sorban a diavetítő vezérlője, a kapcsoló relé, a HT magnó interfész
kimenet, egy választó kapcsoló majd a HT I/O port csatlakozója (ehhez 5
kapcsoló csatlakozott). A második képen 3 választó kapcsoló látható. A válaszokat
a B, D, P, T, V betűk jelölték, hogy a súgók dolgát nehezítsék.
|
A tudásfelmérő rendszer programja.
A program sorban kivetíti a kérdéseket. A tanár a
jó válasz sorszámának beadásával léptetheti a következő kérdést. Közben
a tanulóknak be kell állítaniuk a kapcsolókat, amiket a program beolvas,
majd összesíti a jó válaszokat. (A képen csupa 0 eredmény látható,
mert az emulátoron futtatva a kapcsolók állása nem olvasható be.)
|
1987-től a miskolci Kandó
Kálmán Híradástechnikai és Műszeripari Szakközépiskolában (jelenleg ld.
http://server.kando-misk.sulinet.hu/)
hálózatba kötött HT gépekből számítástechnikai szaktantermet alakítottak
ki. Ahogy az iskola jubileumi évkönyve írja:
"Az első számítógépek 1984-ben jelentek meg az iskolánkban. A fejlődésre
jellemző, hogy 1985-ben már annyi HT 1080Z és C64-es gépekkel rendelkeztünk,
hogy beindult a külön erre a célra kialakított speciális szakteremben a
szakköri képzés. ... Többéves tervező és kivitelező munka után 1987 tavaszán
elkészült az országban elsők között egy 32 gépes rendszerben működő számítástechnikai
szaktanterem. A kiépítés az iskola saját erejéből történt Debnár László,
Haás László és Parlagh Béla tervei és irányítása alapján."
A gépek összekötését a hiradástechnikusi, vagy elektronikai osztály végezte,
és a 3 tanár írta meg a programot, ami kezelte a hálózatot (1 tanári gép
és tanulói gépek). A hálózatba (azaz a De-Ha-Pa rendszerbe) a gép bekapcsolása
után kellett belépni.
(Tóth Gábor információi alapján)
Az első HT-1080Z gépeken legnépszerűbb játék a Galaxy volt, amit több iskolában "üldöztek" is, mivel értékes gépidőt vett el a programozni vágyók elől. Maga a játék TRS-80 Model I-re készült. Sokak szerint példaértékű a játszhatósága - a pályák, a pontozás, az irányítás nagyon jól van megoldva.
 |
 |
| galaxy.cas |
A Galaxy program CAS formátumban.
Az irányításhoz a nyilak valamint a szóköz használható.
|
| ht_galaxy.zip |
A Galaxy és a HT1080Z emulátor egybecsomagolva.
Kicsomagolás után a HT1080Z
Galaxy.cas paranccsal indítható. A játék kezdéséhez szükséges
<Clear> billentyűnek PC-n a <Home> felel meg.
|
| Big Five Software |
A Galaxy programozóinak web lapja (külső web lap).
Megtekinthetők az eredeti plakátok, és több érdekesség
is olvasható.
|
| galaxy_perfect.avi |
Galaxy első pálya.
Egy rövid video a Galaxy első pályájának tökéletes
végigjátszásáról: Egy ellenséges hajó sem menekül. (Márkus Csaba
felvétele.)
|
Kollár Zoltán, a Real-80 PRO emulátor szerzője
egy olyan modult illesztett az emulátorba, ami a PC párhuzamos portján
keresztül képes az emulált HT 1080Z képernyőjét egy mini LCD kijelzőre
juttatni. Az alábbi képeken látható a Galaxy Invasion futása.
A kijelző fizikailag 320x240-es felbontású.
A kísérletben 512x384-re van állítva, és automatikusan 320x240-re konvertálja
a memória tartalmát. Sajnos elég lassú a printerport, 0,5 FPS-nél többet
nem lehet így kihozni, de érdekes látni az emulátor képernyőjét.
A chip típusa: EW32FA0FLW 06101*B1. 32kB video RAM van a kijelzőn, 4 lapot
lehet mixelni, ebből kettő legalább grafikus, de van text módja is, AND,
OR, XOR kapcsolat lehet a lapok között, tehát igen sok lehetőség van.
Zoltán további terveiben az szerepel, hogy készít egy Z80 + Atmel mikrokontrolleres "kvázi HT-t", ami azt jelentené, hogy Boot EPROM nélkül a mikrokontroller indítaná a Z80-at, majd soros porton lehetne letölteni rá programokat.
 |
 |
Gy. Gergely készített egy egykártyás HT1080Z klónt Z80 processzor, statikus memória, EPROM és programozható logikai áramkörök felhasználásával. A kártya mérete 13x7x3 cm, dobozolva kb. 20x10x6 cm. A kártya kompozit videojelet ad és PC billentyűzetet lehet hozzá csatlakoztatni. Az F1-F7 funkcióbillentyűk a következő, EPROM-ba égetett játékprogramokat indítják el:
