Sz. Lukács János készítette azt a relés vezérlőegységet, amit a 8 bites I/O portra lehetett kapcsolni és OUT illetve INP utasításokkal BASIC-ből vezérelni. Az output porton egy-egy tranzisztorral meghajtva 8 relé helyezkedett el, amelyek egy külső tápegység 5V-ra szabályozott feszültségét vagy a földpontot tudták az egység kimeneteire kapcsolni.
 |
 |
|
Képek a relés vezérlőről (rákattintva nagyíthatók) |
|
Ezzel a relés vezérlőegységgel lehetett egy távirányítható játék bulldózert vezérelni. Ehhez a (vezetékes) távirányító helyett a relés vezérlő kimeneteit kellett a belső motorok pólusaira kapcsolni. Az illesztés csatlakozója az alábbi harmadik képen látszik.
 |
 |
 |
|
Képek a bulldózerről (rákattintva nagyíthatók) |
||
A bulldózeren 6 féle mozgás vezérelhető: Mozgás előre-hátra, rakodólapát felemelés-leengedés, rakodólapát döntés előre-hátra. Ehhez a vezérlőből 6 relét kellett felhasználni a 3 motorhoz (forgásirány váltás a motor pólusainak cseréjével történik). A kormányzás a számítógépről sajnos nem volt megoldható, mert azt az eredeti távirányító sem motor vezérlésével, hanem egy kormány tekerése során drót mozgatásával végezte.
 |
|
Kép az összeállított rendszerről |
| bulli2.cas |
A bulldózer vezérlő programja.
A demo során a bulldózer egy három szakaszból álló
összetett mozgássorozatot hajt végre. Eredetileg egy játék építőelemet
rakodott a bulldózer.
|
Sz. Lukács János fejlesztése a feleltető (pontosabban tudásfelmérő) rendszer, amely képes több tanuló tesztkérdésekre adott válaszait begyűjteni és kiértékelni.
A rendszer a HT 8 bites I/O portjára valamint a magnó interfészre kapcsolódik. A magnó interfészről vezérelt távirányítható diavetítő segítségével kivetíti a teszt kérdéseket. A helyes választ a tanulók többállású kapcsolók segítésével jelölik meg. Ezek állását az I/O porton keresztül begyűjti a HT, majd kiértékeli a válaszokat, azaz összesíti tanulónként a jó eredményeket.
 |
 |
|
Képek a tudásfelmérő rendszerről (rákattintva nagyíthatók) |
|
Az első képen a csatlakozók láthatók, balról
jobbra sorban a diavetítő vezérlője, a kapcsoló relé, a HT magnó interfész
kimenet, egy választó kapcsoló majd a HT I/O port csatlakozója (ehhez 5
kapcsoló csatlakozott). A második képen 3 választó kapcsoló látható. A válaszokat
a B, D, P, T, V betűk jelölték, hogy a súgók dolgát nehezítsék.
|
A tudásfelmérő rendszer programja.
A program sorban kivetíti a kérdéseket. A tanár a
jó válasz sorszámának beadásával léptetheti a következő kérdést. Közben
a tanulóknak be kell állítaniuk a kapcsolókat, amiket a program beolvas,
majd összesíti a jó válaszokat. (A képen csupa 0 eredmény látható,
mert az emulátoron futtatva a kapcsolók állása nem olvasható be.)
|
1987-től a miskolci Kandó
Kálmán Híradástechnikai és Műszeripari Szakközépiskolában (jelenleg ld.
http://server.kando-misk.sulinet.hu/)
hálózatba kötött HT gépekből számítástechnikai szaktantermet alakítottak
ki. Ahogy az iskola jubileumi évkönyve írja:
"Az első számítógépek 1984-ben jelentek meg az iskolánkban. A fejlődésre
jellemző, hogy 1985-ben már annyi HT 1080Z és C64-es gépekkel rendelkeztünk,
hogy beindult a külön erre a célra kialakított speciális szakteremben a
szakköri képzés. ... Többéves tervező és kivitelező munka után 1987 tavaszán
elkészült az országban elsők között egy 32 gépes rendszerben működő számítástechnikai
szaktanterem. A kiépítés az iskola saját erejéből történt Debnár László,
Haás László és Parlagh Béla tervei és irányítása alapján."
A gépek összekötését a hiradástechnikusi, vagy elektronikai osztály végezte,
és a 3 tanár írta meg a programot, ami kezelte a hálózatot (1 tanári gép
és tanulói gépek). A hálózatba (azaz a De-Ha-Pa rendszerbe) a gép bekapcsolása
után kellett belépni.
(Tóth Gábor információi alapján)
Kollár Zoltán, a Real-80 PRO emulátor
szerzője egy olyan modult illesztett az emulátorba, ami a PC párhuzamos
portján keresztül képes az emulált HT 1080Z képernyőjét egy mini
LCD kijelzőre juttatni. Az alábbi képeken látható a Galaxy Invasion
futása.
A kijelző fizikailag 320x240-es felbontású.
A kísérletben 512x384-re van állítva, és automatikusan 320x240-re
konvertálja a memória tartalmát. Sajnos elég lassú a printerport,
0,5 FPS-nél többet nem lehet így kihozni, de érdekes látni az
emulátor képernyőjét.
A chip típusa: EW32FA0FLW 06101*B1. 32kB video RAM van a kijelzőn,
4 lapot lehet mixelni, ebből kettő legalább grafikus, de van text
módja is, AND, OR, XOR kapcsolat lehet a lapok között, tehát igen
sok lehetőség van.
Zoltán további terveiben az szerepel, hogy készít egy Z80 + Atmel mikrokontrolleres "kvázi HT-t", ami azt jelentené, hogy Boot EPROM nélkül a mikrokontroller indítaná a Z80-at, majd soros porton lehetne letölteni rá programokat.
 |
 |
LPC1114 mikrokontroller alapú LCD kijelzős HT1080Z emulátor
Kollár Zoltán készített egy mikrokontroller alapú, LCD kijelős HT1080Z emulátort.
Az építés első fázisáról így számolt be:
"Majdnem teljesen elkészült egy LCD kijelzős HT1080Z emulátor. A végeredményről feltettem egy videót, ami sajnos nem épp a legjobb minőségű, de nincs jobb felvevő eszközöm.
https://www.youtube.com/watch?v=xM8foSfZkb0
 |
HT1080Z Emulátor NXP LPC1114/302 Cortex-M0 mikrokontrollerrel |
A hardver:
A mikrokontroller egy NXP gyártmányú
LPC1114/302-es uC, 48MHz-es órajelről járatva.
Ehhez kiegészítésként került egy AS6C4008-55PCN 512kB-os SRAM
memória, bár csak 64kB van használva belőle. Az áramkörhöz tartozik
még egy AT45DB321 4MB-os DataFlash memória, jelenleg ehhez az
emulátorhoz még nincs használva, de tervezem ebbe feltölteni
a (játék)programokat.
Az áramkörön található még egy FT232RL típusú USB-UART átalakító,
és egy 3.3V-os kapcsolóüzemű tápegység.
A szükséges alkatrészeket az eBay-ről szereztem be, mert a nyákgyártás még mindig horror áron van Magyarországon. Egyébként a mikrokontroller ~400Ft + áfába kerül, az FT232RL pedig ~1200Ft, a memória szintén ennyi.
 |
ZERO 0 Z111xP ARM Cortex-M0 Core Module LPC1114 Development Board |
 |
New 5.0" 800*480 TFT LCD Module Display Touch Panel + SSD1963 For 51/AVR/STM32 |
Az emulátor programja C-ben íródott, némi assembler kiegészítéssel, ahol a sebesség miatt szükség volt rá. A méréseim szerint ~1.77MHz-es Z80 sebességet sikerült elérnem vele, ami pont a HT1080Z sebessége.
Természetesen billentyűzetet is
kezel az emulátor, PS/2-es kell hozzá.
Az ESC lett a BREAK, az F1 pedig a CLEAR gomb.
Az F9 az NMI és az F12 a RESET.
Jelenleg a programok betöltése
egy terminál programon keresztül történik.
Az F5 gomb megnyomása után betölti a terminálon keresztül a
.cas fájlt a memóriába, ezután úgy viselkedik, mintha kazettáról
olvasná az adatokat. Nincs a programban semmi patch, az eredeti
ROM-okkal működik, az eredeti olvasási sebességgel.
Ami még nincs kész: a hang (hangszóró hiány lépett fel nálam), és a dataflash-ba történő programmentés.
Ha érdekel valakit az utángyártása, vagy valaki szán egy kis pénzt nyákgyártásra, akkor szívesen közzéteszem a kapcsolási rajzát, és megtervezem, legyártatom a nyákot, össze is rakom őket, csak nekem jelenleg nincs rá keretem.
Nem ide tartozik, de el kell mondanom, hogy előbb egy CP/M emulátort készítettem ezzel az áramkörrel, ami már teljesen készen van és kifogástalanul működik. A 4MB-os DataFlash is emiatt került fel az áramkörre, azaz 4db 1MB-os floppy lett belőle."
Az építés befejezéséről:
"Teljesen elkészült az emulátor és csináltam egy újabb videót a működéséről.
Ami változott az előzőhöz képest:
