A JETELEC floppy bővítő élesztése

Ifj. Petri András leveleiből követhetjük nyomon, hogyan élesztette fel a Vaterán vásárolt "JETELEC" floppy bővítőt (az alábbi képek rákattintva nagyíthatók).

Elölnézet a HT csatlakozóval

Hátoldal a nyomtató kábellel

A bővítőről annyit lehetett kezdetben tudni, hogy egy VideoGenie I számítógéphez használták valahol Belgiumban. A további történéseket lássuk időrendben!

2010. március 17.

Túl optimista voltam: ez nem sufniműhelyben készült, hanem sufniban elkövetett egyéni gányolás.

Teljes mértékben undorító fusi, ahogy kinéz a doboz belseje - ilyesmire még múlt századi északalbán kecskepásztorok sem vetemedtek volna. A fotografikus dokumentálástól el fogok tekinteni, mert a ht.homeserver.hu szakmai színvonalát nem ronthatom a borzalmas látvánnyal. A JETELEC-nek, bármi/bárki legyen is az, szerintem semmi köze a dologhoz - ők vsz. az eredeti műszerdobozt gyártották, amely később esett áldozatául az ismeretlen tettes alantas ösztöneinek.

Pusztán technikai szempontból apró hátrány, hogy memóriabővítés természetesen nincs a dobozban, így az igazán fancy lemezes op.rendszerekkel nem feltétlenül fog működni (hacsak meg nem bővítem magát az alapgépet).

Jelen állás szerint még gondolkodom rajta, hogy mit kezdjek vele - a jól működő HT1080Z-mre egyelőre nem merem rádugni (mondanom sem kell, hogy NINCS jelölve az élcsatlakozó felhelyezésének helyes iránya).

2010. március 18.

A NYÁK maga kézi vaskloridos lögyböléssel + rengeteg forrasztóónos utántaknyolással, valamint furatgalván-pótló alkatrészláb-kétoldalt-beforrasztásokkal készült. Úgy néz ki, hogy gyári panelről lett koppintva a rajzolat.

Undoromat legyőzve alaposabb vizsgálatnak vetettem alá az objektumot és bizonyos apró jelek arra utalnak, hogy ez egy TRS-80 Model I bővítőegység akart lenni eredetileg - az előlapján van egy 40 pólusú NYÁK-élcsatlakozó (a TRS-80 Model I bővítőcsatlakozója 40 pólusú) és a rés, amelyen az ocsmányul összeragasztózott 50 pólusú élcsatlakozóhoz megy ki a szalagkábel, utólag fűrészeltnek tűnik. A floppy illesztő NYÁK-jának azon a végén, ahol a bővítőport-kábelhez csatlakozó tüskesornak kellene lennie, szintén 38 db lyuk van, és középről van kifelejtve kettő, úgyhogy a gyári panelen valószínűleg 40 volt.

A floppy vezérlő egy ún. "doubler" varázslattal rendelkezik: az eredeti panelon WDC FD1771PL volt (amely csak FM kódolást - azaz Single Density-t - tud), ennek a helyére egy fiapanel van bedugva, amelyen a FD1771PL mellett egy Fujitsu MB8876 található, ami a WD1791-gyel kompatibilis (ez kezeli az MFM kódolást / Double Density-t). Ez lehet, hogy megnehezíti a megfelelő bootlemez létrehozását PC-n. (Az alapgép ROM-ja annyit tud, hogy ha érzékeli a floppy illesztőt, akkor bekapcsoláskor beolvas 1 szektort az első meghajtóról, és átadja rá a vezérlést. Ezt viszont csak FD1771PL-lel és Single Density-ben tudja, tehát egy bootolható Double Density lemeznek is 1 trackje Single Density kell legyen... és persze majdnem minden letölthető bootfloppy-image Double Density-s.)

A floppy meghajtó egy igazi tiszteletreméltó aggastyán - MPI (Micro Peripherals Inc.) Model 51, 1983 szeptemberében gyártva, egyfejes, duplamagas, atombiztos kolosszus. Ennek ellenére nem vagyok benne biztos, hogy kell neki az 50(!) wattos hálózati trafó, ami a doboz belszerveibe van erőszakolva. A "tápegység" címen elkövetett ocsmányság tartalmaz egy 7905-öt is, merőben fölöslegesen, hiszen 4116-os DRAM IC-knek nyoma sincs a panelon. Ja és a floppy meghajtónak szabványos PCtáp-csatlakozója van, amire az elkövető barbárul direktben forrasztotta rá hitvány madzagdarabkáit (+3 korbácsütés).

Van egy külön NYÁK, amelyik egy drótköteggel oda van madzagolva a floppy illesztő NYÁK-hoz, és egy jó hosszú szalagkábellel folytatódik, aminek a másik végén egy Centronics printercsatlakozó van. Valószínűleg ez lesz a nyomtató interface.

Amúgy jelenleg azt fontolgatom, hogy ha működik a cucc, akkor a két NYÁK-ot kimentem a készülékből és - esetleg külön-külön - bedobozolom valami kultúremberhez méltó módon. Esetleg taknyolok a floppy illesztő panelre egy 62256-ot is (32Kx8 SRAM - anno istenkáromlás lett volna ilyen drága alkatrész holmi nyolcbites otthoni mikrogépbe, viszont ma is lehet kapni, elég neki egy tápfesz és 1 db IC-ből megvan a 32 KByte-os memóriabővítés).

2010. március 29.

Van szerencsém számottevő - ha nem is kizárólagosan előremutató, de biztató - fejleményekről beszámolhatni, úgyismint:

Kettő darab JPEG készült az ominózus objektumról. Közbotrányokozás elkerülése végett ennyi mutatható meg belőle (ld. fentebb).

Hosszas vegyelemzés és erőteljes ohmmérés segedelmével sikerült a HT-1080Z felé menő szalagkábel egyik peremén az egykorvolt piros színezőanyag néhány kósza molekuláját azonosítani, ezáltal némi bátorságot nyertem vala, hogy a RondaDoboz(TM)-t a birtokomban lévő HT-1080Z bővítőportjára csatlakoztassam. (Nota bene: a csatlakozót jelen formájában zárt dobozú gépre gyakorlatilag nem lehet rádugni - túl széles, nem megy be a résen.)

Sűrű imádkozás, valamint a fekete kakas kézügybe helyezése után csatlakoztattam, és mindkét berendezést áram alá helyeztem. Az eredmény legjobb tudomásom szerint megfelelt a TRS-80 Model 1 Expansion Unit-tól elvárhatónak: a HT-1080Z a videomemória inicializálása előtt kigyújtotta a kis piros lámpát a floppy meghajtón, majd úgy maradt. Ellenben ha a HT-1080Z bekapcsolását a BREAK gomb egyidejű nyomvatartása mellett eszközöltem, akkor simán indult, mintha a RondaDoboz ott sem lett volna.

Kíváncsiságból a printerkábelnek tűnő madzag végét bedugtam egy tesztprinterbe: a printer random karakterek végtelen sorát vetette papírra. (A Video Genie és a HT-1080Z - a TRS-80 Model 1-től eltérően - a &H37E8 memóriacím helyett a 254-es I/O porton keresztül kezeli a nyomtatóillesztőt, így ez is arra utal, hogy a készülék eredetileg TRS-80 Model 1 bővítőnek készült.)

Szomorúan konstatáltam vala, hogy maga a benne levő rettenetes méretű ősgigász floppy meghajtó mintha majdnem teljesen halott lenne: a LED-je ég és valami kattan benne, de nem forgatja a lemezt.

Mivel van egy (legutóbb még működött) majdnem-biztosan-360K-s floppy meghajtóm a polcon, rápróbáltam. Ez már forgatta is a lemezt.

Kieszeltem egy zseniális, ám kissé túlkomplikált módszert a Single Density bootfloppy házilagos előállítására: van a birtokomban egy DISCiPLE nevű ZX Spectrum-hoz való floppyvezérlő, ami hivatalból kezeli a Single Density-s floppykat is, sőt szimpatikus módon BASIC-ből lehet vele direkt lemezszektorokat írni/olvasni.

A fenti módszerrel nem igazán arattam sikert: úgy nézett ki, hogy működik a dolog - kiírásnál nem jelzett hibát, sőt minha még olvasni is lehetett volna -, de a RondaDoboz mégsem akart róla bootolni. Egyszer-kétszer mintha léptette volna a fejet, de tovább nem haladt.

A továbbiakról:

emlékezetem szerint valahol a ládafiában van egy teljesen gyári új és garantáltan 360K-s floppy meghajtóm is - megpróbálom hadra fogni a jó ügy érdekében;

szisztematikusan végigmegyek az összes többi hányódó floppy meghajtómon és letesztelem őket (a DISCiPLE kissé akadozott a hozzákötött 1.2M-s meghajtóval is, pedig az mintha egy jó példány lett volna);

bátorkodnék élni nagylelkű felajánlásoddal, miszerint esetleg tudsz SD bootfloppy-t generálni.

2010. április 3.

SIKER!!!

Nem gondoltam volna, hogy egy floppy NYÁK-élcsatlakozó páratlan(!) sorszámú csíkjain - ami ugye mind föld - képes legyen összegyűlni annyi trutyi, hogy teljesen megakadályozza az okszerű érintkezést, de a jelek szerint ez történt.

Jelentős mennyiségű kontaktspray bevetésével leküzdöttem a problémát, és egyértelműen kimértem, hogy igenis "fordítva" van ráforrasztva a floppyvezérlő NYÁK-ra a floppykábel - azaz a floppy élcsatlakozójára is úgy kell rádugni, hogy a piros csíkos éle a 34. csíkhoz essen, nem pedig a 2.-hez, ahova elvileg kellene.

Ezek után ismét bekapcsoltam a RondaDoboz(TM)-t, behelyeztem a kapott lemezt, majd a HT-1080Z-t is bekapcsoltam. A meghajtó ezúttal elkezdte forgatni is a lemezt, nemcsak a fej-elemelő elektromágnesét kattogtatta, mint korábban... és hurrá!!! A meghajtó mocorgatta a fejét, majd a képernyőn a random videoRAM-tartalom átadta helyét az "LDOS" feliratnak!!!
Wunderschön!!!

A "Date?" kérdésre adandó választ csak harmadszorra találtam el - mert lusta voltam előbb elolvasni a kézikönyvet -, és jót derültem azon, hogy a 12/31/99-et az LDOS "Sat, Dec 31, 1983"-nak interpretálta. (Y2K kompatibilitást persze nem vártam, hiszen az akkortájt még több nagyságrenddel komolyabb kategóriákban sem volt magától értetődő elvárás, de azért az, hogy az LDOS 5.1 szerint csak 1980. január 1-től 1987. december 31-ig léteznek dátumok, némi kicsinyhitűségre és szűklátókörűségre utal.)

A fontossági sorrendet betartva, először is próbáltam a GALAXY-t - valóban sokkal tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés így 2-3 másodperc alatt lemezről indítani, mint percekig imádkozni a kazettáról töltés közben, hogy ne legyen hiba.

Ezen felbuzdulva rögvest neki is álltam lemásolni a lemezt - ez is sikerült, bár a 2x12 lemezcsere kissé csüggesztő volt (a gépben ugyebár csak az alap 16K RAM van, így a BACKUP utility egyszerre csak 3 tracket olvasott be/írt ki).

A másik két játék nem működött - nyilván ezeknek tényleg kell a több RAM (a FROGGER ki is írta, hogy "Attempted to load read only memory").

További menetrend:

megolajozni az MPI Model 51 floppymeghajtóban a forgatómotor tengelyét: jelenleg olyan a hangja, mint egy hetvenes évekbeli szovjet mezőgazdasági munkagépnek

kipróbálni a saját 40 trackes floppymeghajtómmal is (az MPI Model 51 üzemszerű használatát nem tervezem)

ha megy vele, akkor kipróbálni a DISCiPLE-s lemezelőállító varázslást még egyszer (mert még mindig egyszerűbb, mint összerakni egy olyan PC-t, amelyik tud Single Density-ben floppyt írni)

rámókolni a már megvásárolt 62256-ot a floppyvezérlő paneljére, hogy legyen több RAM (kis szerencsével erre fel tudom használni a TRS-80 Model 1-féle 40 lábú élcsatlakozó drótjait)

a floppyvezérlő panelt új házba költöztetni, majd a RondaDoboz(TM)-tól megszabadulni

visszafejteni és HT1080Z-kompatibilissé átalakítani a printervezérlőt

2010. április 13.

Van némi újabb eredmény:

A floppyvezérlő remekül működik a 40 trackes meghajtómmal is, mint ahogy el is várható.

A DISCiPLE segítségével temészetesen nem lehet azt az egzotikusan perverz alacsony szintű lemezformátumot létrehozni, ami a bootlemez előállításához szükségeltetik...

...ellenben az alábbi két varázseszköz segítségével igen!

http://www.tim-mann.org/trs80/cw2dmk-4.4.zip és a
http://www.classiccmp.org/dunfield/img/index.htm oldalról az ImageDisk 1.17.

Single Density lemezek esetén nagyjából megy az az eljárás, hogy az első csomagban található 'jv2dmk'-val a JV1/JV3 formátumú image-ből készítek DMK image-et, a második csomagból a 'dmk2imd'-vel a DMK-ból .IMD formátumú image-et, majd az 'imd'-vel kiírom lemezre. Kicsit macerás, de nekem valahogy kevésbé, mint az emulátor alá behergelni a 360K-s floppy meghajtót.

A fentiek felhasználásával generáltam LDOS 5.3.1 floppykat - ez már Y2K kompatibilis (de legalábbis elfogad 2010-es dátumot és jól saccolja meg a hét napját), és ezzel is megy a GALAXY!

1 db 62256 és 1 db 74LS00 felhasználásával összetaknyoltam egy memóriabővítést a HT-1080Z-hez (a floppy vezérlővel együtt még nem megy, de bizonyítja, hogy anno jól megtanultam a memóriák Z80-hoz illesztését digit.technikából :-)

Próbálkoztam a Double Density-vel is, de egyelőre nem megy: 16K RAM-mal az LDOS nem hajlandó formázni Double Density-ben - konkrétan memóriahiányra panaszkodik -, a 'dmk2imd' pedig valamiért elrontja a kétoldalas dupla sűrűségű .DMK image-ek konverzióját, tehát PC-n sem tudtam ilyet generálni.

Átnéztem az LDOS dokumentációját, és valami döbbenetesen op.rendszer kinézete van! Eszközmeghajtók, konfigurációs file-ok, standard device-ok átirányítása és transzformációs filterek hozzájuk, RAM diszk, sőt virtuális diszk image-ek (igen! A floppyn létrehoz egy file-t, ami úgy kezelhető, mint egy virtuális floppy!!!), jelszavas file-védelem... jóval komolyabb, mint a ZX Spectrum diszkvezérlők BASIC bővítményei! (Ja, természetesen van saját BASIC is az LDOS-hoz, amelyik kompatibilis a ROM BASIC-kel meg még lemezt is kezel.)

Úgy látszik, mintha lenne praktikus kész műanyag műszerdoboz, amibe pont belefér a floppyvezérlő NYÁK (plusz esetleg még két minitrafó is, mert persze a WDC FD1771 IC-nek mégiscsak kell a +5/+12/-5V hármas táp, de talán nem szükséges hozzá kettő darab öklömnyi 60 VA-es transzformátor, ami a RondaDoboz(TM)-ban van.

2010. április 20.

Szolgálhatok néminemű hírekkel, úgymint:

a RondaDoboz(TM)-t kiselejteztem - legalábbis átraktam oda, ahonnan majd a hulladékudvarba fog kerülni;

beszereztem egy ValamivelSzebbDoboz(C)(TM)-t, amibe szépen belefér a floppyvezérlő NYÁK meg egy megfelelő méretű +5/+12/-5V-os tápegység, mert nehogy már két darab 50 voltamperre méretezett öklömnyi trafó rusnyálkodjék a készülékben, a nem is kicsit életveszélyes vezetékezésről nem is szólva;

ezáltal az MPI Model 51 meghajtó jól megérdemelt nyugállományba került;

a kidobozolt berendezés először kissé megijesztett, mert amikor pőrén összeraktam és bekapcsoltam, bootolás helyett furán pörgött-leállt a floppymeghajtó, és mindenféle "D I S K E R R O R" feliratok jelentek meg a képernyőn;

aztán megtapintottam a(z óriási alumínium kasznilemezről leszerelt) 7805 hátát, és azóta hólyag van a mutatóujjamon;

majd jobban megnézve+mérve rádöbbentem, hogy az áramfogyasztás +5V-ról önmagában még nem vészes (300-350 mA), ám az eredeti elkövető "ilyenvót" alapon egy 18 voltos(!) szekundertekercsről egyenirányította a 7805 bemenő feszültségét, és a 13V x 300 mA mint disszipáció valóban kicsit sok egy TO-220-as toknak hűtés nélkül (én persze 9V-ról fogom táplálni a +5V-os ágat, így egy kis darab alulemez is korrekt hűtést fog képezni);

de egy sima VGA-kártya hátlaplemezre rácsavarozva a 7805-öt, már ismét működött rendesen (a floppylemezek adattartalma megsérült a csuklás közben, de másolatból vissza tudtam írni);

kimértem a szinte áttekinthetetlen vezetékgubancot, így egyértelmű pozitív bizonyítást nyert, hogy a készülék eredetileg TRS-80 Model 1-hez lett tervezve - a floppy-vezérlő NYÁK-ra nincs odavezetve a /MREQ jel, merthiszen a TRS-80 Model 1 bővítőcsatlakozóján megjelenő /RD és /WR jelek valójában /MEMR és /MEMW, míg a HT-1080Z élcsatlakozóján található /RD és /WR a Z80 /RD és /WR lábairól jön (vsz. így fogom hagyni, mert épelméjű program amúgy sem kotorászik a &H37E0-&H37EC I/O portcímek környékén);

leoperáltam a nyomtatóvezérlőnek látszó tárgyat - ez húzós darab lesz, mert teljesen furán van bekötve; az elkövető vagy nem tudta, mint csinál, vagy nagyon összekeverte: rajta van a /MREQ és /IORQ is(!), de első látásra kissé értelmetlen módon. (Az egymás tetejére taknyolt IC-k pedig a visszafejtést is jelentősen megnehezítik.) Ha eljutok odáig, hogy működésre bírjam, akkor külön dobozban fog lakni.

2010. május 3.

Újabb fejleményről számolhatok be:

Szerény személyem ádáz pákászásának, de még inkább édesapám precíziós mechanikai erőfeszítéseinek köszönhetően kezd végleges alakot ölteni a ValamivelSzebbDoboz(C)(TM)!

Már benne van az új tápegység és a floppyvezérlő NYÁK felerősítéséhez szükséges dolgok (a NYÁK-on persze összevissza vannak fúrva a lyukak, így extra lécek és távtartók beépítésére volt szükség), valamint a 32 KB-os memóriabővítő beépíthető változata is elkészült - de még nem találtam ki, hogyan és hová tegyem a dobozon belül.

Készült szép szalagkábel is a HT-1080Z és a doboz közé, optimista módon két dobozoldali csatlakozóval (hátha összejön a nyomtatóvezérlő is). Már csak le kell termelnem a maradék gubancot a NYÁK-ról és újragubancolni a memóriabővítővel együtt.

A végén lássuk az eredményt, a ValamivelSzebbDoboz(C)(TM) egységet!

Elölnézet ...

... és hátoldal

(ifj. Petri András, petri AT mit PONT bme PONT hu)


Elölnézet a HT csatlakozóval	Hátoldal a nyomtató kábellel

2010. március 17.
	Túl optimista voltam: ez nem sufniműhelyben készült, hanem sufniban elkövetett egyéni gányolás. Teljes mértékben undorító fusi, ahogy kinéz a doboz belseje - ilyesmire még múlt századi északalbán kecskepásztorok sem vetemedtek volna. A fotografikus dokumentálástól el fogok tekinteni, mert a ht.homeserver.hu szakmai színvonalát nem ronthatom a borzalmas látvánnyal. A JETELEC-nek, bármi/bárki legyen is az, szerintem semmi köze a dologhoz - ők vsz. az eredeti műszerdobozt gyártották, amely később esett áldozatául az ismeretlen tettes alantas ösztöneinek. Pusztán technikai szempontból apró hátrány, hogy memóriabővítés természetesen nincs a dobozban, így az igazán fancy lemezes op.rendszerekkel nem feltétlenül fog működni (hacsak meg nem bővítem magát az alapgépet). Jelen állás szerint még gondolkodom rajta, hogy mit kezdjek vele - a jól működő HT1080Z-mre egyelőre nem merem rádugni (mondanom sem kell, hogy NINCS jelölve az élcsatlakozó felhelyezésének helyes iránya).
2010. március 18.
	A NYÁK maga kézi vaskloridos lögyböléssel + rengeteg forrasztóónos utántaknyolással, valamint furatgalván-pótló alkatrészláb-kétoldalt-beforrasztásokkal készült. Úgy néz ki, hogy gyári panelről lett koppintva a rajzolat. Undoromat legyőzve alaposabb vizsgálatnak vetettem alá az objektumot és bizonyos apró jelek arra utalnak, hogy ez egy TRS-80 Model I bővítőegység akart lenni eredetileg - az előlapján van egy 40 pólusú NYÁK-élcsatlakozó (a TRS-80 Model I bővítőcsatlakozója 40 pólusú) és a rés, amelyen az ocsmányul összeragasztózott 50 pólusú élcsatlakozóhoz megy ki a szalagkábel, utólag fűrészeltnek tűnik. A floppy illesztő NYÁK-jának azon a végén, ahol a bővítőport-kábelhez csatlakozó tüskesornak kellene lennie, szintén 38 db lyuk van, és középről van kifelejtve kettő, úgyhogy a gyári panelen valószínűleg 40 volt. A floppy vezérlő egy ún. "doubler" varázslattal rendelkezik: az eredeti panelon WDC FD1771PL volt (amely csak FM kódolást - azaz Single Density-t - tud), ennek a helyére egy fiapanel van bedugva, amelyen a FD1771PL mellett egy Fujitsu MB8876 található, ami a WD1791-gyel kompatibilis (ez kezeli az MFM kódolást / Double Density-t). Ez lehet, hogy megnehezíti a megfelelő bootlemez létrehozását PC-n. (Az alapgép ROM-ja annyit tud, hogy ha érzékeli a floppy illesztőt, akkor bekapcsoláskor beolvas 1 szektort az első meghajtóról, és átadja rá a vezérlést. Ezt viszont csak FD1771PL-lel és Single Density-ben tudja, tehát egy bootolható Double Density lemeznek is 1 trackje Single Density kell legyen... és persze majdnem minden letölthető bootfloppy-image Double Density-s.) A floppy meghajtó egy igazi tiszteletreméltó aggastyán - MPI (Micro Peripherals Inc.) Model 51, 1983 szeptemberében gyártva, egyfejes, duplamagas, atombiztos kolosszus. Ennek ellenére nem vagyok benne biztos, hogy kell neki az 50(!) wattos hálózati trafó, ami a doboz belszerveibe van erőszakolva. A "tápegység" címen elkövetett ocsmányság tartalmaz egy 7905-öt is, merőben fölöslegesen, hiszen 4116-os DRAM IC-knek nyoma sincs a panelon. Ja és a floppy meghajtónak szabványos PCtáp-csatlakozója van, amire az elkövető barbárul direktben forrasztotta rá hitvány madzagdarabkáit (+3 korbácsütés). Van egy külön NYÁK, amelyik egy drótköteggel oda van madzagolva a floppy illesztő NYÁK-hoz, és egy jó hosszú szalagkábellel folytatódik, aminek a másik végén egy Centronics printercsatlakozó van. Valószínűleg ez lesz a nyomtató interface. Amúgy jelenleg azt fontolgatom, hogy ha működik a cucc, akkor a két NYÁK-ot kimentem a készülékből és - esetleg külön-külön - bedobozolom valami kultúremberhez méltó módon. Esetleg taknyolok a floppy illesztő panelre egy 62256-ot is (32Kx8 SRAM - anno istenkáromlás lett volna ilyen drága alkatrész holmi nyolcbites otthoni mikrogépbe, viszont ma is lehet kapni, elég neki egy tápfesz és 1 db IC-ből megvan a 32 KByte-os memóriabővítés).
2010. március 29.
	Van szerencsém számottevő - ha nem is kizárólagosan előremutató, de biztató - fejleményekről beszámolhatni, úgyismint: Kettő darab JPEG készült az ominózus objektumról. Közbotrányokozás elkerülése végett ennyi mutatható meg belőle (ld. fentebb). Hosszas vegyelemzés és erőteljes ohmmérés segedelmével sikerült a HT-1080Z felé menő szalagkábel egyik peremén az egykorvolt piros színezőanyag néhány kósza molekuláját azonosítani, ezáltal némi bátorságot nyertem vala, hogy a RondaDoboz(TM)-t a birtokomban lévő HT-1080Z bővítőportjára csatlakoztassam. (Nota bene: a csatlakozót jelen formájában zárt dobozú gépre gyakorlatilag nem lehet rádugni - túl széles, nem megy be a résen.) Sűrű imádkozás, valamint a fekete kakas kézügybe helyezése után csatlakoztattam, és mindkét berendezést áram alá helyeztem. Az eredmény legjobb tudomásom szerint megfelelt a TRS-80 Model 1 Expansion Unit-tól elvárhatónak: a HT-1080Z a videomemória inicializálása előtt kigyújtotta a kis piros lámpát a floppy meghajtón, majd úgy maradt. Ellenben ha a HT-1080Z bekapcsolását a BREAK gomb egyidejű nyomvatartása mellett eszközöltem, akkor simán indult, mintha a RondaDoboz ott sem lett volna. Kíváncsiságból a printerkábelnek tűnő madzag végét bedugtam egy tesztprinterbe: a printer random karakterek végtelen sorát vetette papírra. (A Video Genie és a HT-1080Z - a TRS-80 Model 1-től eltérően - a &H37E8 memóriacím helyett a 254-es I/O porton keresztül kezeli a nyomtatóillesztőt, így ez is arra utal, hogy a készülék eredetileg TRS-80 Model 1 bővítőnek készült.) Szomorúan konstatáltam vala, hogy maga a benne levő rettenetes méretű ősgigász floppy meghajtó mintha majdnem teljesen halott lenne: a LED-je ég és valami kattan benne, de nem forgatja a lemezt. Mivel van egy (legutóbb még működött) majdnem-biztosan-360K-s floppy meghajtóm a polcon, rápróbáltam. Ez már forgatta is a lemezt. Kieszeltem egy zseniális, ám kissé túlkomplikált módszert a Single Density bootfloppy házilagos előállítására: van a birtokomban egy DISCiPLE nevű ZX Spectrum-hoz való floppyvezérlő, ami hivatalból kezeli a Single Density-s floppykat is, sőt szimpatikus módon BASIC-ből lehet vele direkt lemezszektorokat írni/olvasni. A fenti módszerrel nem igazán arattam sikert: úgy nézett ki, hogy működik a dolog - kiírásnál nem jelzett hibát, sőt minha még olvasni is lehetett volna -, de a RondaDoboz mégsem akart róla bootolni. Egyszer-kétszer mintha léptette volna a fejet, de tovább nem haladt. A továbbiakról: emlékezetem szerint valahol a ládafiában van egy teljesen gyári új és garantáltan 360K-s floppy meghajtóm is - megpróbálom hadra fogni a jó ügy érdekében; szisztematikusan végigmegyek az összes többi hányódó floppy meghajtómon és letesztelem őket (a DISCiPLE kissé akadozott a hozzákötött 1.2M-s meghajtóval is, pedig az mintha egy jó példány lett volna); bátorkodnék élni nagylelkű felajánlásoddal, miszerint esetleg tudsz SD bootfloppy-t generálni.
2010. április 3.
	SIKER!!! Nem gondoltam volna, hogy egy floppy NYÁK-élcsatlakozó páratlan(!) sorszámú csíkjain - ami ugye mind föld - képes legyen összegyűlni annyi trutyi, hogy teljesen megakadályozza az okszerű érintkezést, de a jelek szerint ez történt. Jelentős mennyiségű kontaktspray bevetésével leküzdöttem a problémát, és egyértelműen kimértem, hogy igenis "fordítva" van ráforrasztva a floppyvezérlő NYÁK-ra a floppykábel - azaz a floppy élcsatlakozójára is úgy kell rádugni, hogy a piros csíkos éle a 34. csíkhoz essen, nem pedig a 2.-hez, ahova elvileg kellene. Ezek után ismét bekapcsoltam a RondaDoboz(TM)-t, behelyeztem a kapott lemezt, majd a HT-1080Z-t is bekapcsoltam. A meghajtó ezúttal elkezdte forgatni is a lemezt, nemcsak a fej-elemelő elektromágnesét kattogtatta, mint korábban... és hurrá!!! A meghajtó mocorgatta a fejét, majd a képernyőn a random videoRAM-tartalom átadta helyét az "LDOS" feliratnak!!! Wunderschön!!! A "Date?" kérdésre adandó választ csak harmadszorra találtam el - mert lusta voltam előbb elolvasni a kézikönyvet -, és jót derültem azon, hogy a 12/31/99-et az LDOS "Sat, Dec 31, 1983"-nak interpretálta. (Y2K kompatibilitást persze nem vártam, hiszen az akkortájt még több nagyságrenddel komolyabb kategóriákban sem volt magától értetődő elvárás, de azért az, hogy az LDOS 5.1 szerint csak 1980. január 1-től 1987. december 31-ig léteznek dátumok, némi kicsinyhitűségre és szűklátókörűségre utal.) A fontossági sorrendet betartva, először is próbáltam a GALAXY-t - valóban sokkal tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés így 2-3 másodperc alatt lemezről indítani, mint percekig imádkozni a kazettáról töltés közben, hogy ne legyen hiba. Ezen felbuzdulva rögvest neki is álltam lemásolni a lemezt - ez is sikerült, bár a 2x12 lemezcsere kissé csüggesztő volt (a gépben ugyebár csak az alap 16K RAM van, így a BACKUP utility egyszerre csak 3 tracket olvasott be/írt ki). A másik két játék nem működött - nyilván ezeknek tényleg kell a több RAM (a FROGGER ki is írta, hogy "Attempted to load read only memory"). További menetrend: megolajozni az MPI Model 51 floppymeghajtóban a forgatómotor tengelyét: jelenleg olyan a hangja, mint egy hetvenes évekbeli szovjet mezőgazdasági munkagépnek kipróbálni a saját 40 trackes floppymeghajtómmal is (az MPI Model 51 üzemszerű használatát nem tervezem) ha megy vele, akkor kipróbálni a DISCiPLE-s lemezelőállító varázslást még egyszer (mert még mindig egyszerűbb, mint összerakni egy olyan PC-t, amelyik tud Single Density-ben floppyt írni) rámókolni a már megvásárolt 62256-ot a floppyvezérlő paneljére, hogy legyen több RAM (kis szerencsével erre fel tudom használni a TRS-80 Model 1-féle 40 lábú élcsatlakozó drótjait) a floppyvezérlő panelt új házba költöztetni, majd a RondaDoboz(TM)-tól megszabadulni visszafejteni és HT1080Z-kompatibilissé átalakítani a printervezérlőt
2010. április 13.
	Van némi újabb eredmény: A floppyvezérlő remekül működik a 40 trackes meghajtómmal is, mint ahogy el is várható. A DISCiPLE segítségével temészetesen nem lehet azt az egzotikusan perverz alacsony szintű lemezformátumot létrehozni, ami a bootlemez előállításához szükségeltetik... ...ellenben az alábbi két varázseszköz segítségével igen! http://www.tim-mann.org/trs80/cw2dmk-4.4.zip és a http://www.classiccmp.org/dunfield/img/index.htm oldalról az ImageDisk 1.17. Single Density lemezek esetén nagyjából megy az az eljárás, hogy az első csomagban található 'jv2dmk'-val a JV1/JV3 formátumú image-ből készítek DMK image-et, a második csomagból a 'dmk2imd'-vel a DMK-ból .IMD formátumú image-et, majd az 'imd'-vel kiírom lemezre. Kicsit macerás, de nekem valahogy kevésbé, mint az emulátor alá behergelni a 360K-s floppy meghajtót. A fentiek felhasználásával generáltam LDOS 5.3.1 floppykat - ez már Y2K kompatibilis (de legalábbis elfogad 2010-es dátumot és jól saccolja meg a hét napját), és ezzel is megy a GALAXY! 1 db 62256 és 1 db 74LS00 felhasználásával összetaknyoltam egy memóriabővítést a HT-1080Z-hez (a floppy vezérlővel együtt még nem megy, de bizonyítja, hogy anno jól megtanultam a memóriák Z80-hoz illesztését digit.technikából :-) Próbálkoztam a Double Density-vel is, de egyelőre nem megy: 16K RAM-mal az LDOS nem hajlandó formázni Double Density-ben - konkrétan memóriahiányra panaszkodik -, a 'dmk2imd' pedig valamiért elrontja a kétoldalas dupla sűrűségű .DMK image-ek konverzióját, tehát PC-n sem tudtam ilyet generálni. Átnéztem az LDOS dokumentációját, és valami döbbenetesen op.rendszer kinézete van! Eszközmeghajtók, konfigurációs file-ok, standard device-ok átirányítása és transzformációs filterek hozzájuk, RAM diszk, sőt virtuális diszk image-ek (igen! A floppyn létrehoz egy file-t, ami úgy kezelhető, mint egy virtuális floppy!!!), jelszavas file-védelem... jóval komolyabb, mint a ZX Spectrum diszkvezérlők BASIC bővítményei! (Ja, természetesen van saját BASIC is az LDOS-hoz, amelyik kompatibilis a ROM BASIC-kel meg még lemezt is kezel.) Úgy látszik, mintha lenne praktikus kész műanyag műszerdoboz, amibe pont belefér a floppyvezérlő NYÁK (plusz esetleg még két minitrafó is, mert persze a WDC FD1771 IC-nek mégiscsak kell a +5/+12/-5V hármas táp, de talán nem szükséges hozzá kettő darab öklömnyi 60 VA-es transzformátor, ami a RondaDoboz(TM)-ban van.
2010. április 20.
	Szolgálhatok néminemű hírekkel, úgymint: a RondaDoboz(TM)-t kiselejteztem - legalábbis átraktam oda, ahonnan majd a hulladékudvarba fog kerülni; beszereztem egy ValamivelSzebbDoboz(C)(TM)-t, amibe szépen belefér a floppyvezérlő NYÁK meg egy megfelelő méretű +5/+12/-5V-os tápegység, mert nehogy már két darab 50 voltamperre méretezett öklömnyi trafó rusnyálkodjék a készülékben, a nem is kicsit életveszélyes vezetékezésről nem is szólva; ezáltal az MPI Model 51 meghajtó jól megérdemelt nyugállományba került; a kidobozolt berendezés először kissé megijesztett, mert amikor pőrén összeraktam és bekapcsoltam, bootolás helyett furán pörgött-leállt a floppymeghajtó, és mindenféle "D I S K E R R O R" feliratok jelentek meg a képernyőn; aztán megtapintottam a(z óriási alumínium kasznilemezről leszerelt) 7805 hátát, és azóta hólyag van a mutatóujjamon; majd jobban megnézve+mérve rádöbbentem, hogy az áramfogyasztás +5V-ról önmagában még nem vészes (300-350 mA), ám az eredeti elkövető "ilyenvót" alapon egy 18 voltos(!) szekundertekercsről egyenirányította a 7805 bemenő feszültségét, és a 13V x 300 mA mint disszipáció valóban kicsit sok egy TO-220-as toknak hűtés nélkül (én persze 9V-ról fogom táplálni a +5V-os ágat, így egy kis darab alulemez is korrekt hűtést fog képezni); de egy sima VGA-kártya hátlaplemezre rácsavarozva a 7805-öt, már ismét működött rendesen (a floppylemezek adattartalma megsérült a csuklás közben, de másolatból vissza tudtam írni); kimértem a szinte áttekinthetetlen vezetékgubancot, így egyértelmű pozitív bizonyítást nyert, hogy a készülék eredetileg TRS-80 Model 1-hez lett tervezve - a floppy-vezérlő NYÁK-ra nincs odavezetve a /MREQ jel, merthiszen a TRS-80 Model 1 bővítőcsatlakozóján megjelenő /RD és /WR jelek valójában /MEMR és /MEMW, míg a HT-1080Z élcsatlakozóján található /RD és /WR a Z80 /RD és /WR lábairól jön (vsz. így fogom hagyni, mert épelméjű program amúgy sem kotorászik a &H37E0-&H37EC I/O portcímek környékén); leoperáltam a nyomtatóvezérlőnek látszó tárgyat - ez húzós darab lesz, mert teljesen furán van bekötve; az elkövető vagy nem tudta, mint csinál, vagy nagyon összekeverte: rajta van a /MREQ és /IORQ is(!), de első látásra kissé értelmetlen módon. (Az egymás tetejére taknyolt IC-k pedig a visszafejtést is jelentősen megnehezítik.) Ha eljutok odáig, hogy működésre bírjam, akkor külön dobozban fog lakni.
2010. május 3.
	Újabb fejleményről számolhatok be: Szerény személyem ádáz pákászásának, de még inkább édesapám precíziós mechanikai erőfeszítéseinek köszönhetően kezd végleges alakot ölteni a ValamivelSzebbDoboz(C)(TM)! Már benne van az új tápegység és a floppyvezérlő NYÁK felerősítéséhez szükséges dolgok (a NYÁK-on persze összevissza vannak fúrva a lyukak, így extra lécek és távtartók beépítésére volt szükség), valamint a 32 KB-os memóriabővítő beépíthető változata is elkészült - de még nem találtam ki, hogyan és hová tegyem a dobozon belül. Készült szép szalagkábel is a HT-1080Z és a doboz közé, optimista módon két dobozoldali csatlakozóval (hátha összejön a nyomtatóvezérlő is). Már csak le kell termelnem a maradék gubancot a NYÁK-ról és újragubancolni a memóriabővítővel együtt.