HT riportok

Pár szót magadról, ha lehetne...

Benyovszky Gábor vagyok, 57 éves. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki főiskola elvégzése utáni, első munkahelyem Híradástechnika Szövetkezet - egy előzetes felvételi teszt jó elvégzése után - Fejlesztése lett.

Hogyan kerültél kapcsolatba a számítógépekkel?

Akkori eszemmel nem is gondoltam arra a szerencsés választásra, hogy a Híradástechnika Szakon megkezdett tanulmányaimat, az akkor beinduló Számítástehnika Ágazaton fejeztem be. A számítástechnika mit is jelentett abban az időben? TPA, EMG, HP számítógépet, lyukkártya és lyukszalag olvasót, adatbevitelnek 20 darab thumbler kapcsolót, adatkivitelnek-olvasásnak pedig ott volt 20 darab kis izzólámpa, persze később teletype 7 bites és RFT 5 bites konzol írógépet. Programnyelvnek használhattunk gépi kódot, Assemblert, Fortrant, Focalt, és Basic programozási nyelveket.
A HT fejlesztői akkor mutatták be az első olyan tv monitorból alakított készüléket, amelynek teletype bemenete volt! Feltaláltuk a számítógép monitort!
A Szövetkezetben belépésemkor egy nagyon hasznos hagyomány volt: minden új belépő fejlesztő részére: 6 hónapig a HT különböző telephelyein, különböző témákkal, különböző emberekkel, különböző vezetőkkel ismerkedett meg az új ember. Így én is 6 hónapig voltam minden ami csak kellett: gyártó, bemérő, javító, stb. Természetesen meg kellett ismerni nemcsak az összes folyamatot, hanem az
összes telephelyet, a vidékieket és a budapestieket is.
Magam részéről televíziós műszer fejlesztés volt a fő területem. Mi feltaláltuk és alkalmaztuk a "sokcsatornás kábeltv"-t, mielőtt az egyáltalában felmerült volna.
A számítástechnika számomra mindíg hobby is és munkaeszköz is volt egyaránt. Mint rádióamatőr mindjárt az első gépekkel RTTY géptávíróztunk, SSTV, azaz lassúletapogatású tv-ztünk, a munkában a gyártásirányítást ROZITEXT segítette, az anyagnyilvántartásban a későbbi HT gép elődje a Radio Shack is dolgozott, a gyártást és fejlesztést HP IEC buszos múszercsoport segítette. Általában is elmondható, hogy a HT-hez folyamatosan behoztuk az akkor elérhető legújabb eszközöket.

Milyen 8 bites gépeid voltak?

Volt sokféle gépem, lehet, hogy mindre nem is emlékszem. Saját (kit) építésű dupla (2kByte) memóriás ZX-81, Centronix printer porttal, 16 kByte memória bővítővel, Nebulo, Sharp PC-1500, PTA-4000, Schneider, Enterpise, Commodore 64, természetesen HT gépek, Spectrum, Atari Portfolio ami már
lassan átvisz a 16 bites korszakba.

Írtál e programokat? Melyikre vagy ezek közül a legbüszkébb, és miért?

Soha nem magányosan dolgoztam, mindíg csoportban, vagy barátokkal írtam készletgazdálkodási software-t a HT-re, persze ezt kiváltja ma az Excel, írtam gépkönyv szövegszerkesztő software-t a HT-re, ezt persze kiváltja ma a Word, írtam PTA-4000-re rádiós gépek közötti adatátvitelt, ezt persze ma kiváltja sokminden, írtam kábelezési tervező software-t a PTK-1096-ra, ezt kiváltják a mai CAD
programok, csináltam automatikus ismétlő rádióállomást PTA-4000-rel, írtam karakter generáló programot a Commodore-64-re, írtam professzionális felhasználású "szöveg-titkosító" programot
PTA-4000-re, de ezek csak kis programocskák mai szemmel nézve.
Megjegyzem az "automatikus ismétlőállomás"-t még ma is lehetne használni, alkalmazni.
Egy HT-szerű géppel a számítástechnika oktatásában fokozottan, akár az egyetemeken is, kellene foglalkozni. Alkalmas mind az alapvető hardware, mind a software oktatására. Én nem értek egyet azzal, hogy a számítógép-informatika hardware oktatás egy processzor hazárdjelenségeinek vizsgálatával kezdődik, a software pedig oktatás a C++ nyelv elsajátításával.
A régi alapok ismerete számomra ma is kifejezetten előnyös és alkalmazandó-alkalmazható is.

Mi az ami érdekel jelenleg? Foglalkozol-e még HT-vel?

Ma éppen digitális televíziózok, optimális antennát tervezek az optimális digitális tv vételhez,
digitális fényképeimből és digitális videofelvételeimből digitális mozit csinálok, digitálisan tartom karban anyagaimat és digitálisan rendezem az alkatrészeket, és digitálisan levelezek is, digitális csatornákon.
Lesz még valaha ismét analóg technológia?

Köszönjük a riportot!

DR. SZ. LUKÁCS JÁNOS

Rövid bemutatásként: Dr. Sz. Lukács János a számítástechnikai oktatás és a HT oktatóprogramok készítésének egyik legismertebb alakja volt. Nevéhez fűződik többek között a Technika folyóirat Iskolaszámítógép programok sorozatának vezetése, a HT ROM visszafejtésről szóló könyv, szakközépiskolai számítástechnikai példatárak, tantervek és az oktatásban használható demók kidolgozása, valamint sok-sok cikk számítástechnikai folyóiratokban. Programjait az iskolaszámítógépes pályázat keretében sok iskolában használták.

Kérhetnénk egy rövid bemutatkozást?

Én már öreg ember vagyok, a számítástechnikával autodidakta módon ismerkedtem meg.
Az én időmben más lehetőségek voltak. Egyetemre (de még középiskolába) sem oda vették fel a magamfajtát ahova szeretett volna menni, már ha felvették.
Diák koromban számítástechnikai (még számolástechnikai) eszközök sem voltak. Amikor pedig nyugaton megjelentek, akik megtehették, kiutaztak és hoztak be eszközöket. (Jellemzésként: kezdetben a vámértéket úgy állapították meg, hogy az eszköz belföldi forgalmi értéke billentyűnként 1000 forint, a fizetésem meg 2500 forint volt)
Nem panaszkodom, mert megvolt a romantikája annak az időszaknak. (Jut eszembe huszonhat évig volt bent a kérvényem a Postánál, hogy budapesti lakásomba telefont szereljenek fel.) Hála Istennek ezt ma már mesének hiszi az unokám is.
1968-ban szereztem gépészmérnöki diplomát. Rövid tervezőintézeti és gépgyári munka után a tanár pályára kerültem. Előbb középiskolában tanítottam, utána a Kertészeti Egyetemen növényházak automatizálásával foglalkoztam, majd 1987-től a BME-n a Műszaki Pedagógia Tanszéken oktatástechnológiát, informatika tanítás módszertanát tanítok.

Hogyan kerültél kapcsolatba a HT gépekkel?

Messzebbről kezdeném. 1961-63 között volt szerencsém a Piarista Gimnázium kibernetikai szakkörébe ellátogatni, a Vendel utcai technikumomban Ivanyos Lajos tanár úr fizika szakkörén relés számítógép embriót építeni. Ezek az élmények meghatározóak voltak.
Sajnos azután vagy 20 évet kellett várni, hogy emberközelbe kerüljön a számítógép.
Engem nagyon zavart az a ködösítés ami a légkondicionált helyiségben elhelyezett Ural számítógép körül történt, és a magukat kiválasztottnak tartók felsőbbrendűsége.
Amikor az egyetemre járó arab diákok kezdték "zsebimportban" behozni a ZX 81-eket, az elsők között voltam aki vett egy ilyet. Én a Sinclair-esek táborában kezdtem. Már a saját gépem segítségével is szakköröket szerveztem saját szórakozásként.
Aztán egyszer csak beindult az iskolai számítógép program. Sok helyen kicsomagolni sem merték, én meg ajánlkoztam, hogy segítek üzembehelyezni, megmutatom, hogyan kell használni, örültem, hogy sikerül megtörni azt a nagygépes mítoszt.

Milyen programokat készítettél?

Már a kezdet kezdetén azt szerettem volna, ha az oktatásban a számítógép mint oktatástechnikai eszköz, mint tanulást segítő eszköz lenne jelen. Ezért elsősorban a szakközépiskolai tananyaghoz készítettem "oktató", szemléltető programokat. Kapóra jött a TII (Tudományszervezési és Informatikai Intézet) programírási pályázata, mert így nem csak szórakozást, hanem kis anyagi előnyt is jelentett a játék a számítógéppel.

Hogyan készült a Technika folyóiratban megjelent cikksorozat?

A szakkörök és tanártovábbképzések során mindig voltak olyan érdeklődők akik "szállították" a problémát, ezekre magyarázatot, és szemléltető anyagot keresve készültek a cikkek

Hogyan készült a HT ROM visszafejtése?

1984 szilveszter estére rám bízták a rokon gyerekeket, amíg szüleik szórakoznak. Gondoltam a számítógép (akkor azt hittük, hogy a HT már az :) segítségével lekötöm őket. Valamelyik általános iskolás gyerek érdeklődött, hogyan működik, mitől működik a számítógép.
Hogy nyugalom legyen, elkezdtem velük kiolvasni a ROM tartalmát decimális, hexa és ASCII kódok alapján. Aztán csak egy disassembler kellett, és nekiláttunk. 1985 szeptemberre megjelent a kiadvány.
A szép feladat az volt, ahogy az adatokat Sinclair Spectrumba átvittük, az ahhoz létező szövegszerkesztőben leszerkesztettük és kinyomtattuk a visszafejtést.

Melyik programra, cikkre és könyvre vagy a legbüszkébb, és miért?

Akkor mindig a legújabbra, ma már látom, hogy azok csak ujjgyakorlatok voltak

Milyen visszajelzéseket kaptál a könyvekről, cikkekről, programokról?

Jó volt ismeretlen tanár kollégákkal találkozni, beszélgetni és hallani, hogy a ROM fejtés alapján miket oldottak meg. Mit tudtak felhasználni. Azután bemutatkozni, hogy ki is vagyok.
A programokkal kapcsolatban, mindegyik programban volt valami eldugott értékadás. Egyszer egy hallgató beadott egy programot mint saját szerzeményt, amire nagyon büszke volt (rögtön ráismertem egy korábbi TII-s programomra), a programszerkezet megbeszélése során rákérdeztem az adott helyen lévő értékadásra, ami a születési dátumomat adta. Mindenesetre a következményektől eltekintve büszke voltam magamra, ha már lopni is érdemes a munkámat.

Mi volt a legkellemesebb illetve legkellemetlenebb élményed a HT-vel kapcsolatban?

Mára csak a szép emlék meg a nosztalgia maradt.

Hogyan emlékszel vissza az iskolaszámítógép programra?

Nagyon sok gyerek indult el ennek hatására, és nőtte túl magát azon a technikai színvonalon.
Nagyon jó kezdeményezésnek éreztük akkor, keveselltük a gépek számát (mint ma a Sulinet időszakában), és örömmel osztottuk meg tapasztalatainkat egymással

Milyen oktatási tapasztalataid vannak a 8 bites korszakból?

Volt szerencsém tanártovábbképzést és diák tehetséggondozást azonos időszakban végezni.
Nyögve-nyelősen két óra alatt a fizika tanárokkal megoldottunk valami problémát, gondoltam jó lesz a feladat a gyerekeknek is, el lesznek vele a délután során. Kiadtam a feladatot, megbeszéltük a megbeszélendőket (mint a felnőtteknél), aztán elkezdték a munkát, fél óra múlva készen voltak és kértek valami komolyabb feladatot.
Igaz a ma már sokak által lenézett Basic volt a programozás nyelve, de a gyerekek azonnal kipróbálhatták, ellenőrizhették "alkotásaikat". Játszva könnyedén szerették meg ezt a technikát, a programozás alapjait, és nem passzív "lődd le, nyomd ki a szemét" játékokkal múlatták az időt. Sokan közülük a TII pályázatra elfogadott pályázatot készítettek, és pár év alatt a "fejemre nőttek", profi informatikusok, programozók lettek.

Mikor zárult le a HT korszak az életedben?

Minthogy én is hobbyként foglalkoztam vele, akkor amikor már nem jelentett szórakozást számomra. No meg az élet más jellegű feladatokat kínált.

Milyen további (8 bites) számítógépekkel foglalkoztál?

Na az akkori iskolai számítógép program sem volt olyan egységes és szép. Amit valami külkereskedő behozott, azt megkínálták az iskoláknak. Az iskolák (és a diákok) nyilván az újabb és újabb gépeket akarták megvásárolni.
Az én életemben valamilyen mélységig előfordult a ZX-81, Sinclair Spectrum, Primó, Videoton, Enterprise, C16, C+4.

Mi az, ami jelenleg érdekel, foglalkoztat?

Ma első sorban unokáimmal igyekszem megismertetni a számítógép - játék és DVD lejátszás nélküli - értékét, használhatóságát.
Sikerült már weblap készítésbe is bevonni őket, szeretném velük megértetni, hogy az internet nem a "szörfölés" a "csetelés", nem a fogyasztás, hanem tartalomszolgáltatás segítségével jelenthet igazán hasznot.

Köszönjük a riportot!