ÁTTEKINTÉS
A HT SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL
A HT számítógépeket a Híradástechnika
Szövetkezet által 1983-tól 1986-ig gyártott HT-1080Z, HT-2080Z és HT-3080C
típusjelű gépek alkotják (utóbbi csak prototípusként létezett). Ezek közül
a legnépszerűbb a HT-1080Z típus volt. Sikerét annak is köszönhette, hogy
a visszafogott tőkés import és a COCOM miatt rendkívül kevés nyugati számítógép
került hazánkba. A gép egyik nagy előnye az volt, hogy egyszerű felépítése
mellett nem tartalmazott semmilyen különleges vagy nem helyettesíthető import
alkatrészt.
HT-1080Z
A HT-1080Z számítógépet a Híradástechnika
Szövetkezet készítette az első iskolaszámítógép pályázatra, amelyet meg is
nyert vele. Az középiskolák nagy részét ezzel a géppel szerelték fel állami
pénzen, így diákok ezreinek ez volt az első lehetőség a számítógépek megismerésére.
Magánemberek nem vásárolták mivel az ára igen magas volt.
A gép nem magyar tervezés, a szövetkezet a
hongkongi EACA cég Video Genie számítógépének
licenszét vásárolta meg és ez alapján gyártották. A Video Genie pedig gyakorlatilag
a Tandy TRS-80 Modell I licensze alapján készült.
Az eredeti felépítésen nem változtattak a HT szakemberei, csupán egy AY-3-8910
hanggenerátor és I/O áramkörrel bővítették ki. Az első széria alaplapjai eredeti
EACA gyártásúak, itthon csak az összeszerelés történt. A hanggenerátor panel
a két eredeti alaplap összekötésénél csatlakozott a géphez. A hanggenerátor
panel a hangon kívül 8 bites I/O portokat is biztosított. Ezt az gép házába
utólag vágott nyíláson vezették ki. Az első két változat 16 kB RAM-mal volt
ellátva, majd később (1985-től) HT1080Z/64 jelzéssel 48 kB-os modellek készültek.
Ezen modellek esetén már magyar tervezésű és beültetésű alaplapokat találunk,
az alkatrészkészlet is jelentősen megváltozott (pl. a BASIC interpreter nem
maszk programozott ROM-okban, hanem EPROM-okban található).
A háttértárolást egy beépített és a számítógép
által közvetlenül vezérelt kazettás magnetofon volt hivatott biztosítani.
Ez egy hordozható kazettás magnó mechanikája és elektronikája volt. Az első
változatnál a magnó hangerejét kézzel kellett állítani, később ezt beépített
elektronika végezte. További bővítési lehetőségeket egy külső illesztőegység
biztosított. Ebbe az egységbe modulárisan lehetett elhelyezni memóriabővítést,
nyomtatóillesztőt, floppy meghajtót és grafikus adaptert is. A bővítések listája
egy külön oldalon olvasható.
A beépített BASIC a Microsoft
12K Level II BASIC volt amelyet a tervekkel együtt licenszelt a gyártó.
A későbbi változatokban ezt kibővítették a magyar ékezetes karakterek kezelésével.
Az egyes változatok jellemzőiről a HT1080Z
változatok oldalon olvasható részletesen. Röviden összefoglalva:
A HT-1080Z jellemzőit a következő táblázat
foglalja össze:
| Név |
HT-1080Z School Computer |
| Gyártó |
Híradástechnika
Szövetkezet, Budapest |
| Típus |
Iskolaszámítógép |
| Gyártás éve |
1983-1986 |
| Beépített nyelv |
BASIC (Microsoft 12kB Level II BASIC) |
| CPU |
Z80 |
| Sebesség |
1,77 MHz |
| Billentyűzet |
Teljesértékű QWERTY billenytűzet, de nincsenek magyar
ékezetes billentyűk |
| RAM |
16kB, később 48kB (HT-1080Z/64 változat) |
| ROM |
12kB + 1,5kB kiterjesztés (monitor, magyar karakterek
támogatása) |
| Szöveges mód |
16x32 vagy 16x64 karakter, átkapcsolható és lapozható |
| Grafikus mód |
128x48 pont |
| Színek |
Fekete-fehér |
| Képernyő |
Külső kompozit video monitor vagy fekete-fehér TV |
| Hang |
Beépített AY-3-8910 hangchip (3 csatorna és zaj, 11 oktáv) |
| I/O portok |
50 kivezetésű bővítő busz, külső magnó interfész, TV
antennajel, kompozit videojel, 8 bites ki/bemeneti portok (az AY-3-8910
által) |
| Programtárolás |
Beépített, kompakt kazettás magnó egység programok felvételére
és bejátszására (500 baud) |
| Tápegység |
Beépített tápegység |
| Perifériák |
Nyomtató interfész; külső bővítődoboz floppy diszk vezérlővel,
nagyfelbontású grafikával; külső floppy meghajtó |
| Ár |
35 400 Ft (1984-ben) |
A HT-1080Z-ből az utolsó darabok 1987 elején
hagyták el a gyártó műhelyeit. Összesen 2364 darab került a különböző oktatási
intézményekbe, ebből 1861 az iskolákba. A utolsó 500-at leszállított áron
(17 000 Ft) árusították ki.
HT-2080Z
A HT-1080Z iskolaszámítógép gépkönyve sok helyen emlegeti ezt a típust, de
a hivatkozások kimerülnek a 1080Z/2080Z megnevezés használatában. Annak idején
szinte senki nem látta, nem tudott róla semmit, így azt sem tudta, miben jobb,
vagy rosszabb az 1080Z-nél.
Az eddigi vizsgálódások alapján a két géptípus
között az elnevezésen kívül nem volt különbség. A HT-2080Z és az HT-1080Z
ROM tartalma is hajszálpontosan megegyezik. Ahogy megfogalmazta valaki, ez
a korabeli marketing pozícionálás volt, mert egy cég nem vehetett iskolaszámítógépet,
nekik volt ajánlott a 2080Z típus, míg az 1080Z típus a volt a School-Computer,
ami nevében hordozta, hogy iskolaszámítógépnek készült.
HT-3080C
A sorozat utolsó gépe a HT-3080C volt, a Híradástechnika
Szövetkezet ezzel a géppel nevezett be az iskolaszámítógép pályázat második
fordulójára, ahol harmadik helyezést ért el. A gép kifejlesztése a BME-vel
együtt történt (ld. a BME KSZK által fejlesztett Spectroid számítógépet).
A HT-1080Z-hez képest külső megjelenésében nem sokat változott, csak a billentyűzet
bővült ki 74 billentyűre: ez tartalmazta az ékezetes magyar karakterekhez
szükséges, szabványosan elhelyezett billentyűket és 8 funkcióbillentyűt is.
Belül maradt a Z80 processzor és 64 kB RAM, a ROM 48 kB-ra volt bővíthető.
A képernyőkezelés jelentősen átalakult: színes nagyfelbontású grafikát biztosított
(192x256 pont, 8 szín, 6,75 kB különálló videomemória), a karakteres kép pedig
24 sorból és soronként 32 karakterből állt. A már ismert hanggenerátor (3
csatorna + zaj, 11 oktáv, szelektív hangerő és burkológörbe programozhatóság)
mellett színes RGB és TV kimenetet, 2 db 8 bites I/O
illetve Centronics illesztést találunk. A prospektusban opcionálisan
fényceruza, botkormány, Commodore soros port (pl VC1541 floppy meghajtó illesztéshez)
is szerepelt.
Szoftver szinten jellemző volt a továbbfejlesztett BASIC interpreter, a teljes
képernyős editor és az új monitorprogram.
A gép külön érdekessége,
hogy egy segédprogrammal alkalmassá vált a 48 kB-os ZX Spectrum alapgépre
írt programok beolvasására és futtatására, valamint az Interface I fogadására
is.
Egy másik, nem dokumentált jellegzetessége volt,
hogy a jelzett két üzemmódon kívül - ha illesztettek floppy-lemezmeghajtót
is hozzá - képes volt CP/M operációs rendszert és az azon meglévő programokat
is is futtatni. (Az információ forrása: Légrádi Gábor, aki 1985 és 1988 között
a Híradástechnika Szövetkezet dolgozója volt.)
